2012. július 23., hétfő

Virágos kertek

Mielőtt az állásinterjúmra térnék, leírom az esetet, ami a megmérettetés után következett. Lelkesen igyekszünk felfedezni a környéket, szóval valahányszor valami "dolog" elintézése céljával útra kelünk, szinte mindig összekötjük valami látnivaló felkeresésével. Hát meglestük Thornbury városkát, ahol V. fog munkába állni. Uff! Gyönyörű hely azt meg kell hagyni. Tiszta időben láthattuk. Kicsit perverznek hangzik, de Anglia esőben sokkal szebb, mert a vizes felületeknek sokkal élénkebbek a színei. A BAL oldali kép esőben, míg a jobb oldali száraz napsütéses időben készült.


Szóval csak andalogtunk és nézelődtünk, amikor J- magamból ismét előtört a kapcsolatépítő vágy és szellem, megszólítottam egy idős házaspárt, hogy a kertjük szépsége párját ritkítja, csodás és mi több beszarás. Meglepetésünkre invitáltak, hogy bátran menjünk be és nézzünk körül, bár nekik el kell menniük, de ne zavartassuk magunkat, élvezzük munkájuk gyümölcsét. Beszabadultunk hát a virágosba. Két kis részletfotó következik.






1 megjegyzés:

  1. szépen sorban haladok időrendben. Ezek tényleg elképesztően nyitott népség, az előző commentnél még azt hittem, hogy csak egyedi eset volt a történész bácsi.
    És az pluszban meglepő, hogy nem előítéletesek a gyanús küllemű :) kelet-európai bevándorlókkal:)

    VálaszTörlés